TÁJÉKOZTATÁS a 2019 évi kéményseprésről

2019. január elsejétől Pomáz település kéményseprőipari közszolgáltatója a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezete.

Tájékoztató Hulladékszállítási kérdésekben

Fontos tájékoztató!

 

Ezer évnél is több múlt el az államalapítás óta

Pomáz Város Szent István-napi ünnepségén beszédet mondott Vicsi László polgármester, mely beszédet alább olvashatják. Az ünnepi műsorban közreműködött: Juhász Károly színművész, Czető Zsanett, Czető Ádám és R. Kárpáti Péter. Az új kenyeret megszentelték és megáldották az egyházak képviselői.
Duró Imre közművelődésért díjat kapott a képviselő-testülettől, melyet városunk polgármestere nyújtott át személyesen az ünnepségen.

Vicsi László polgármester elhangzott beszéde:

Ezer évnél is több múlt el az államalapítás óta, de Szent István, az első magyar király emléke egyáltalán nem halványodik. Olyan időkben, amikor elbizonytalanodás tapasztalható a közéletben, és az értékekben, amikor elkezdik megkérdőjelezni ezeréves választott utunkat, érdemes visszanyúlni az olyan elődökhöz, mint amilyen ő volt.

Ma nehezen lehetne időszerűbb történelmi alakot találni, mint István király, akinek először sikerült népünket tartósan a nyugat-európai fejlődéshez, a keresztény értékekhez kapcsolnia. Akkori döntését nem lehet kétségbe vonni, hiszen a nélkül nem is állhatnánk ma itt, magyarokként, keresztényekként és nem is emlékezhetnénk rá Európa szívében, abban az országban, amelynek alapjait ő rakta le, s ezek az alapok ezer év múltával is szilárdan állnak az oly sok helyütt máshol egyre gyengébb lábakon álló Európában. Európában, ahol az ő idejében kis túlzással mindenki a földrész keresztény felét irigyelte, míg ma sok helyütt a keresztények szinte menekülni kényszerülnek évszázadok óta lakott környezetükből. Sajnos nem festenék torz képet, ha egy olyan közeli jövőt vázolnék fel az öreg földrész számára, melyben a templomok kiüresednek, s a korábbi templomjárók félelmükben bezárkóznak otthonaikba. 

Napjainkban Közép-Európa a kereszténység védőbástyája, s ahogy a törökök elleni harcok, a Hunyadik idején vigyázó szemeit nem Párizsra, hanem kis hazánkra vetette Európa, most sincs ez másként! Fontos felelősségünk ezekben az időkben megőrizni és megvédeni hitünket, ezeréves értékeinket, s átörökíteni azokat a következő generációk számára.

A történelem soha nem olyan egyszerű és sablonos, ahogyan időnként szeretik leegyszerűsíteni. Például nincsen semmi előzmények nélkül. Így volt ez az államalapítással is. Gyakran feledkeznek meg István apja, Géza fejedelem érdemeiről, aki, ahogyan ma mondanánk: meghozta az igazi stratégiai döntést. Ő látta be ugyanis elsőként, hogy nincs más választásunk, mint átvenni azt a modellt, ami a kor színvonalán, jólétet teremtett nyugaton. Az volt a meggyőződése, ha nem ezt az utat választjuk, eltűnünk a történelem süllyesztőjében, mint előttünk annyi kicsi nép, akik nem értették meg ezt a történelmi leckét. A leckét, a példát tehát apa tanította meg fiának, s fia végrehajtotta. 

Géza szerepe ilyen módon felértékelődik a szememben, hiszen apaként magam is hiszem és vallom, hogy a példát nekünk kell megmutatni fiainknak és lányainknak, legyen szó akár a legkisebb családi közösségről, vagy éppen tágabb környezetünkről, egy városról, egy megyéről, egy országról, sőt akár egy egész földrészről. A példát azonban csak olyan szilárd értékeken keresztül lehet megmutatni, amellyel mi magunk is rendelkezünk. Ilyen értékek számomra a kereszténység, a nemzet és a konzervativizmus! Ilyen érték Géza és Szent István életútja! 

Gézára és Istvánra várt a feladat, hogy egy népnek reális alapokat teremtsenek és hosszú évszázadokra jövőt adjanak. Ki kellett mondaniuk egy határozott igent, végérvényesen elkötelezni magukat egy út mellett, ami a nyugati mintájú kereszténység és társadalmi berendezkedés volt. Nem ingadozni, nem táncolni kelet és nyugat között, nem kétféleképpen beszélni itthon és az európai udvarokban. Hanem határozottan, őszintén, belső meggyőződésből vállalni a döntésük minden következményét.  

A történet mindenki számára ismert. Istvánnak is létharcot kellett folytatnia az első pillanattól azért, hogy az apjától megörökölt hatalmat megtarthassa. Sem ez, sem más nehézség nem tántorította el. Folytatta, sőt kiteljesítette apja álmát, ami az Európához való csatlakozás volt. Szent István valódi keresztény uralkodó volt.

Hitéről és bölcsességéről tanúskodnak fiához, Imre herceghez intézett Intelmei is, amelyek máig megszívlelendő tanulságokkal szolgálnak. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, milyen korban íródtak ezek a tanácsok. István például nem részegedett meg a hatalmától és sikereitől, nem gondolta magát tévedhetetlennek, és nem várta el tanácsadóitól a hízelkedést és hajbókolást.

Szent István művének legfontosabb üzenete a mának kétségtelenül két szó: Keresztény Európa! 

Végezetül engedjék meg, hogy az utolsó gondolathoz kapcsolódva Márai Sándor: Olyan világ jön című versét osszam meg önökkel. Bevallom, gondolatébresztőnek szánom, s remélem, hogy a sötét kép, amit az író szavainak tolmácsolásával festek, soha nem lesz látható…

Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van…

A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…

Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.

És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van.