Országos tűzgyújtási tilalom

Március 29. péntektől az ország teljes területén tűzgyújtási tilalom lépett érvénybe .

Pomáz Város Polgármesteri Hivatal pályázatot hirdet Településrendezési referens munkakör betöltésére

Állás

Pomáz Szelektív naptár II. negyedév (2019)

Ismét igénybe vehető a zöldhulladék elszállítás Pomázon.

Pomázi Hétszínvirág Óvoda - Bölcsőde pályázatot hirdet kisgyermeknevelő munkakör betöltésére

Állás

Hirdetmény az általános iskolai beiratkozás rendjéről

Hirdetmény

Tájékoztató Hulladékszállítási kérdésekben

Fontos tájékoztató!

Pomáz Város Polgármesteri Hivatal pályázatot hirdet Főépítész munkakör betöltésére

Állás

1848-49-es megemlékezés - POMÁZ 2019 (Pomáz Online videó)

A márciusi ifjak öröksége ma is eleven!

Tájékoztató a Városunk Pomáz Facebook oldal moderálásáról, megfelelő használatáról

Tájékoztató

Kötelező eboltás 2019 áprilisában

Tájékoztató

Tájházak napja Pomázon

Néprajzi Gyűjtemény épületében 2019. április 27-én szombaton 10 és 17 óra között.

Sikeres rendőrségi razzia!

Elfogott drogos elkövetők és körözött bűnözők Pomázon

Fakivágások Pomázon

Tájékoztató

Tájékoztatás - Anyakönyvi ügyintézés, Hagyatéki ügyintézés vonatkozásában

Tájékoztatás

Amazonas terrárium kisállat bemutató Pomázon

2018. október 13-án a Pomázi Művelődési Ház és Könyvtárban.

 

Természeti adottságok

Pomáz a Dunakanyar hegyei között, a hegyek és a síkság találkozásánál 49 km2 területen fekszik gazdag történelmi és természeti környezetben, egy hegyek közé benyúló völgyben települt meg a Pilisi és a Visegrádi hegység között, a Dera patak völgyében. Településünkön metszik egymást az 1111. j. és 1112. j. összekötő utak. Annak ellenére, hogy földrajzilag a Dunakanyar kistérséghez sorolják, 900 éves írásos történelme során mindig a pilisi kistérség központjának számított, a „Pilis kapuja".

Pomáz természeti környezete sokkal nagyobb területet foglal magába, mint a közigazgatási határ, mely nem mindig esik egybe a természetföldrajzi határokkal. Így Pomáz természeti környezetének tekinthető a Nagy- és Kis-Kevély-Csúcs-hegy-Oszoly-csúcs mészkőgerince helyenként magas sziklaszirtekkel, illetve a Nagy- és Kis-Csikóvár-Mesélő-hegy-Kő-hegy miocén kori andezitvulkánjai egyaránt. A terület legmagasabb pontja a Nagy-Csikóvár 556 méterrel. A Kő-hegy andezitvulkánja peremén a badacsonyi bazalt Nagyorgonához hasonlóan kipreparálódott andezittufa oszlopok láthatók, a hegy tetején, a valamikori kráterben pedig időszakos tavak. A Nagy-Csikóvár oldalában szintén található két sekély vizű, időszakos tó, mely a kéregmozgások eredménye. A pomázi Mesélő-hegyen miocén korú lajta mészkő is található. A hegylábi felszíneken a vulkánosságot megelőző időkből homokos-agyagos üledékek kerülnek a felszínre, melyen dunai teraszok maradványai, lösztakaróval borított foltok találhatók, illetve nagy mennyiségű kőzettörmelék. A pomázi Majdán-fennsík anyaga édesvízi mészkő, félig nyílt karsztfennsík több barlanggal. A fennsík lábánál, a Dera-patak völgyében számos forrás fakad, ezeket azonban a település benőtte.

Szentendre határában, az izbégi domb tetején, néhány hektáron szolonycsák típusú szikes folt színesíti a tájat. A Dunáig futó sík nagyobb része valamikori öntésterület, honfoglalásunkkor a Duna még a hegyek lábánál kanyargott, később a hegylábtól mintegy 4 kilométerre új, mélyebb medret vágott magának. A valamikori meder részben feltöltődött, a pomázi állandó vizű Kis-tó és a Tófenék nevű láprét jelzi nyomát. A Duna melletti sávban néhány kilométer széles meszes-homokos terület húzódik. A terület geológiai határán folyik a Dera-patak, mely a Pilis lábánál található karsztforrások miatt kiegyenlített vízjárású. A Kevélyek és a Majdán-fennsík között ered a Barát-patak, mely több kilométeren át széles, lápos völgyfenéken folyik (Dolina), majd Budakalász határában egy szoroson át jut a síkra. A Derán túli terület déli hegyoldalain Lánszky Imre biológus-kutató Etelburg, illetve Ősbudavár közel ezer évig fennálló nyomaira bukkant, a hely feltárása nemzeti érdekünk.


Forrás: Pomáz Város Kulturális Koncepciója 2008-2013