Hamarosan ismét látogatható lesz a Pomáz, Kossuth Lajos utca 48. szám alatti Műemlék épület és környezete, melyhez Pomáz Város Önkormányzata a lakosság segítségét kéri

Pomáz Város Önkormányzata a lakosság segítségét kéri.

Hirdetmény az általános iskolai beiratkozás rendjéről, 2017

Hirdetmény

Nyári zárva tartás a Pomázi Polgármesteri Hivatalban

Tájékoztató

Lomtalanítás 2016. októberétől

2016. októberétől a lomtalanítás házhoz menő rendszerben fog működni Pomázon.

2017. évi szelektív-hulladékszállítás naptára és a házhoz menő gyűjtés utcabeosztása

Érdemes élni a lehetőséggel!

HÁZHOZ MENŐ SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS

MÁR 2016 JANUÁRJÁTÓL!

Másfél év, másfél milliárd Pomáznak

A mai nap 550 millió forint állami támogatás érkezett Pomázra!

Tájákoztató víz szolgáltatás kimaradásról

DMRV DUNA MENTI REGIONÁLIS VÍZMŰ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TÁJÉKOZTATÓJA.

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés 2016. januárjától!

Örömmel értesítjük Pomáz lakosságát, hogy 2016. januártól a település teljes területén bevezetésre kerül a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés.

Iskolai ebéd befizetés 2017. szeptember hónapra

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a felsorolt napokon kívül nem áll módunkban ebéd befizetési igényt elfogadni!

Tájékoztató a szentendrei hulladékudvar használatáról

2016. szeptember 1-jétől a pomázi lakosok a lomtalanítást a VSZ. Zrt. hulladék udvarának igénybe vételével tudják megoldani, október 1-jétől pedig bevezetésre kerül a házhoz menő lomtalanítás.

Gimnázium Pomázon

Érdeklődés: titkarsag@sashegyi.hu, +3626525169

Megkezdődött a Pomázi Mátyás Király Általános Iskola felújítása bruttó 190 millió Ft. állami támogatásból

Megújul a Mátyás suli.

Tájékoztatás házi gyermekorvosi rendelés helyének változásáról

Tájékoztatás

Gázszünet karbantartás miatt 2017. 06. 28. szerda 07:00 órától 2017. 06. 30. péntek 10:00 óráig

Tájékoztató!

Pomázi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi előadó munkakör betöltésére munkatársat keres

Álláshirdetés

Iskolai étkezési díj banki átutalással

Tájékoztatás!

2017-es Pomáz naptár

A Pomáz Város Képekben 2016-os fotópályázat képeiből összeállított naptár.

Változások a gépjárműadóban 2017. évtől

Részletek a cikkben.

Házhoz menő lomtalanítás

A Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. 2016. október 3-tól Pomáz településen bevezeti a házhoz menő lomtalanítást.

Bemutatkozás

Történeti visszatekintés

2006.08.24.
Pomáz a Dunakanyar hegyei között, a hegyek és a síkság találkozásánál, egy hegyek közé benyúló völgyben települt meg. Ezen völgy egy nagyméretű ÉNY- DK-i irányú törésvonal, a Pomáz-Kétbükkfa-nyereg - Esztergom toporgráfiai pontokkal jellemezhető. A törésvonaltól ÉK-re a Dunazug hegység vulkanikus eredetű hegyei találhatók, anyaguk főként andezit, DNY-ra üledékes kőzetek alkotnak hegyeket, (Majdán pola, Kevélyek, Oszoly, Pilis) anyaguk jellemzően dachsteini mészkő. Ugyanezen üledékes kőzetek a patak vulkanikus "oldalán" is megtalálhatók, mintegy 1800-2100 m-es mélységben. Színezi az összképet, hogy később, a Pannon tenger felszíne közelébe emelkedő Messelia dombon késői Lajta-mészkő lerakódás figyelhető meg, sok jó megtartású kövülettel, főként fésűs kagyló maradványokkal, ugyanezen időből valók a Kőhegy alatti Susnyár-völgyben, a régi tengeri homokba vágódó patakmederből kiemelhető fosszilis kagylók és csigák.

Az ember ezen a tájon kb. 50 ezer éve telepedett meg. A legkorábbi ismert emlék a Kiskevélyi barlangban talált kő- és állati eredetű, pontosabban a barlangi medve fogából hasított szerszám-lelet.

A tájképi elemként is jelentős Nagy-Csikóvár és Kőhegy is fontos emlékeit őrzi az ember megtelepedésének.

Nagy-Csikóvár

Közbevetőleg különlegességként említem meg, hogy mind a Nagy-Csikóvár, mind a Kőhegy érdekessége a rajtuk kialakult tó. A Nagy-Csikóvár régi kaldera-árkában két, a Kőhegyen pedig a valahai kráter területén egy tó található.

A Kőhegyen, - talán nem annyira a természeti szépség miatt, inkább a jó védhetőség okán - a késő bronzkor - korai vaskor, az ún. la-Téne műveltségi kör idején jelentős település , fellegvár alakult ki. A környék lakosainak mintegy "önvédelmi körlete" lehetett a felszínen. Jelenleg is pusztuló emlékeinek megmentésére a Visegrádi erdészet tesz eléggé nem méltányolt és támogatott kísérletet.

Kőhegy

A bronzkorban jelentős telepek fejlődtek, gyakorlatilag a jelenlegi belterület szinte teljes egészében lakott volt.

A római korban a szelíd lankákkal, nem túl meredek hegyekkel, síksággal vegyes tájon egységes település nem ismert, szétszórt villa rustica-k jelzik az ókori Róma kultúrájának jelenlété, bár lehet, hogy csak nem találták még meg, vagy a későbbi korok teljesen szétszórták a római település maradványait.

A Barkó-ház kertjében az elmúlt évtizedekben jelentős római temető pusztult el, amelynek egyik kő-szarkofágját jelenleg a Községháza előtti parkban állították ki. A szarkofág - sajnos- felirat nélküli, de nagyon szépen faragott.

Római szarkofág

A római településre visszatérve, ahol temető működött, ott település is lehetett. A leletsűrűség alapján - ha volt egységes római település, akkor az a HÉV-megálló, a szövőgyár és az attól kelet felé elterülő területen állhatott.

Mindenképpen épületre utal az, hogy a MÜÁRT-építkezés előtt a Szentendrei Múzeum régésze egy római kori bronzkulcsot talált.

A római birodalom a birodalmak szokásos sorsát élte: fejlődés, ragyogás, majd hanyatlás és összeomlás.

A római birodalom összeomlását a népvándorlás okozta. A limes egy ideig képes meggátolni, a betöréseket, feltartóztatni az új népeket.

A római birodalom peremvidéke mindig kapcsolatot tartott a "barbarikummal". A Pannóniában talált népeket nem írtották ki, hanem romanizálni igyekeztek. (eraviscusok)

A Kr.u.IV.sz. végétől szarmata, jazig törzsek, majd a század utolsó évtizedében a hunok érkeztek a Kárpát-medencébe, így a vidékünkre is. A Lugi-dűlői villa rustida apsisos helyiségében hun eredetű tárgyakat talált az ásatás, így a hunok tájunkat sem kerülték el.

A hun birodalom felbomlása (453) után különböző germán törzsek (longobárdok, gepidák) jelentek meg és éltek a hun birodalom romjain. Pomázon a Zdravjáki-i és a Váckert-i ásatásnál kerültek elő longobárd kerámiatöredékek.

Avar leletek a környező településekről ismertek, Pomázon még nem találtak avar emlékeket.

A honfoglaló magyarok a Pomázhoz közeli megyeri réven (Békásmegyer) keltek át a Dunán. A jelenlegi Pomáz területe a magyar honfoglaláskor gyér szláv népességgel bírt a leletek tanúsága szerint.

A honfoglalók lassan áttértek a nomád állattenyésztésről a telepedést kívánó mezőgazdálkodásra és ehhez a megmaradt római épületeket ill. azok egyes részeit használták fel. Ezt szintén leletek igazolják.

A honfoglaló magyarok egyik nemzetsége volt a Kurszán nemzetség. Utódai Kartal néven Pomázon is birtokoltak földet. Emléküket a máig fennmaradt Kartal-dűlő vagy Kartalia őrzi.

Pomázt név szerint először 1138-ban említi oklevél, amikor is a király a dömösi apátságot megerősítette pomázi birtokaiban. Már itt szó esik a szőlőtermelésről is.

A jelenlegi Pomáz területén több középkori faluról tudunk. Topográfiailag azonosítani tudjuk a középkori néven Alsó- és Felsőkovácsit, ma Kis- és Nagykovácsi puszta, Szencse (Pilisszente, Szentemajor majd Luppa és Mandics major, Petőfi ill. Óbuda TSZ-telep.)

Nem biztos a helye a nyomtalanul elpusztult Aszófő falunak.

A középkor folyamán Pomáz fejlődik, a Klissza dűlőn állott román stílusú templomát megnagyobbítva gótikusra cserélik, fölépül mellette egy nemesi udvarház, amely az idők folyamán Kartal nemzetségbeli Csikó (Czyko) családé lesz. Nevüket máig őrzi a két andezitvulkán-hegy, a Nagy - és Kis Csikóvár. A templomok hajdani szépségére magas művészi színvonalára a Nemzeti Múzeumban látható emberarcos oszlop-fő és sárkánymotívumos vállkő utalnak.

A középkor-végi "modern", a reneszánsz is érdekes és jelentős emléket hagyott Pomázon. A XVIII. sz-i Teleki kastély átépítése során került ki egy 1519-es évszámmal datált pasztoforium-töredék. Az rk. plébánia kerítésének NY-i oldalába épült kis Orbán kápolna van elhelyezve

A község életét megtöri a mindent elpusztító török hódítás.

A török időkben különböző török tisztségviselők birtokolták a pomázi határt. A népesség folyton fogy, majd a falu elnéptelenedik.

Az első török adóösszeírás (1546) még csupa magyar neve említ, 1685-re a falu lakatlan.

A török idők érdekes emléke egy dűlőnév: a Tavan dűlő egy Tavan pasa nevű török tisztviselő birtoka volt.

A török kiűzése során Szentendre és Pomáz határában 1684. július 8 - 10 között Lotharingiai Károly átkelt a Dunán és megütközött a törökkel. A csata harmadik napján, 12-én a törökök otthagyták állásaikat és visszavonultak. 1690-ben, a török utáni első összeírás alkalmával Pomázt már ismét lakott helyként vették számításba, 1699-ben már faluközösségről is tudunk.

A falu lassan újraéledt. Ez az újraéledés több módon, több hullámban zajlott le. Visszaszállingóztak régi családok, egy 1728-ból való összeírásban meghatottan olvashatjuk, hogy 26 család, "örökös régiknek maradéki, kiknek elei az török időkben is itt laktak", jobbágycsaládként visszajöttek Pomázra.

1690-ben Csernovics Arzén pátriárka vezetésével szerbek érkeztek vidékünkre (Szentendre, Budakalász, Pomáz, Csobánka) és telepedtek le itt. A hagyomány szerint első templomuk a jelenlegi Piac (Szabadság) téren állott fatemplom volt, amely később leégett.

Időközben a felvidékről szlovák, dél-Németországból német nyelvű lakosság érkezett.

Pomáz eleinte Pilisborosjenő akkori nevén (Weindorf) filiáléja, 1770-ben felépül a katolikus templom, 1771-ben a plébánia, ekkortól önálló egyházközség.

1775-ben 846 szerb és 378 katolikus, összesen 1224 személy él Pomázon, 1828-ban 483 házban 1274 szerb-ortodox 1115 katolikus, 299 református, 51 zsidó, összesen 2739 fő lakott itt. 1860-ban még mindig erős kisebbségben voltak a magyarok: 1180 szerb, 760 német, 560 szlovák, 360 magyar, 130 zsidó lakta a falut.

A középkor kövei néhány falmaradvány kivételével beépültek a barokk és klasszicista Pomázba. Az a néhány fal pedig 1945-ben elpusztult.

A romokon, ill. a romokból új épült.

Szent István király plébániatemplom

A XVIII. században elkészült a Wattay-Teleki kastély, nagyszerű kétemeletes pincéje pompás bizonyítéka a valahai szőlőkultúrának. Teleki József a reformkori tudós, itt írta történelmi munkáit. Az épületet a grófi család az I. világháború után hadiárvaház céljára elajándékozta. A kastély azóta is gyermekvédelmi intézményként funkcionál.

Teleki-Wattay kastély

A szerbek 1791-re fölépítették templomukat. Elsőrendű műemlék, ikonosztáza rokokó stílusú, sok szép ikonnal. Keresztelőkútja XV. századi, valószínűleg a klisszai régi templomból származik. A református templom 1814-re készül el. Jóminőségű klasszicista munka, remek belső térrel, visszafogott díszítésű szép berendezéssel.

 

 
Református templom

A helyzet annyira konszolidálódik, hogy már egy kis panamára is futotta. A katonaság elszállásolásával kapcsolatos tények körüli manipulációért a bírót és a vezető esküdtet 1720 -ban megyei ítélet alapján deresre húzták, 100 vesszőcsapást kell elszenvedniük. Sorsukban a jegyző is osztozott volna, de büntetését a tekintetes Vármegye elengedte.

A falu nő, fejlődik. Megjelennek a kisnemesség épületei, a Fáy-kúria, a Mares-Koronka-Szentpéteri-kúria, a Matyók utca (ma Vasvári Pál utca) gyönyörű klasszicista-romantikus kúriái.

Külön említésre- méltó a Luppa ház (Luppa Vidor u. 1.) amelynek kosáríves barokk árkádja sajnos 1966-ban tudatos rombolás során pusztult el. Belseje még ma is barokk. A német falu a felső vég, a piac tér környéke a szerb rész. ("Szerb utca")

Minden nemzetiség és felekezet külön iskolát tart fenn.

1901-ben megépült az első állami iskola, amely 8 tanerővel kezdte meg működését.

Az első óvoda 1888-ban létesült a mezőn dolgozó szülők tehermentesítésére.

A századforduló az öntevékeny csoportok alakulásának, megerősödésének időszaka. Műkedvelő színjátszás, dalárda, egyesületek, iparos olvasókör, ingyenes népkönyvtár létesüléséről tudunk.

Pomáz - régi szlogen szerint - a Pilis kapuja. A gyalogos turizmus és a község lakossága vendéglőket tart életben. A "HÉV-vel a szabadba" nem marad üres jelszó. Pomáz környékének természeti szépségei ezreket vonzottak.

Ebbe a szerves fejlődésbe robbant bele a két világháború, a háborúkat lezáró magyarellenes rabló diktátum és azt követő ostoba gyűlölködés -hullám.

Az eredmény: a becsületes szerb gazdák elüldözése, a helyi németség nagy részének kitelepítése, a zsidó közösség elpusztítása, szétzilálása.

Községünk 1956-ból is kivette részét és meghozta áldozatát. 1 fő harc közben halt hősi halált, 2 tisztalelkű, csak a rendre és a békére vigyázó falunkbélit egy orosz zsoldba szegődött és bíróságnak csúfolt bűnbanda gyilkoltatott meg a forradalom vérbefojtását követő koncepciós kirakatper során.

A helyzet mára gyökeresen megváltozott. A faluban a civil szerveződések kristályosodási pontjain újra megpezsdül az élet.

A természeti szépségeket: a Kőhegyet, a két Csikóvárt, a Holdvilág-árkot az ott föllelt honfoglaláskori vezérsírral, a középkori bányászkodás emlékeivel ma is érdemes felkeresni. A falu elébe megy az embereknek: hívja őket, a kispénzüket is: "Szedd magad" mozgalom. Érdemes idelátogatni. Az egykori zenekarok, zeneegylet utódjaként is felfogható Zeneiskola szervezésében, szakmai vezetésével új zenekarok működnek.

A valaha volt német kultúra továbbvitelére Német Kulturális Egyesület alakult. Nem kell már félni, hogy a szerb nevű dűlőneveket nem fogják megfejteni: a működő Szerb Klub ebben is segít majd. Községünkben cigány klub is működik. A rendezvényeik látogatottsága elfogadható és érdemes is látogatásra.

A mintegy 10 éve felgyorsult fejlődés töretlennek látszik és ez - reméljük - mind az itt lakóknak, mind pedig az idelátogatóknak megelégedésére történik.

 

A szöveganyag szerzője: Gyurgyik Gyula