Vissza
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának felmérése alapján a Luppa mauzóleum környékén nagy arányú a bálványfa populáció. Ezek a növények inváziós fajok, vagyis olyan növények, amelyek kiszorítják az őshonos növényeket és súlyosan károsítják a biológiai sokféleséget, valamint gazdasági és egészségügyi problémákat is okozhatnak.
Hogy meg tudjuk őrizni a biológiai sokféleséget, amit a Dunakanyar és Pomáz élővilága nyújt számunkra, csatlakoztunk a BOKU Egyetem kutatója által kifejlesztett Ailantex nevű biológiai készítmény magyarországi vészhelyzeti engedélyeztetésének terepi kísérleteihez.
A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) kertészeti és erdészeti céllal került hazánkba, de az egyik legagresszívebben terjedő fásszárú özönfajjá vált. Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos, nálunk pedig úgynevezett inváziós fásszárúnak számít, ami az Európai Unió számára veszélyt jelentő, idegenhonos fajok listáján is szerepel. Jól viseli a szárazságot és a rossz minőségű talajt, könnyen utat tör magának akár az úttestek, járdák, épületek falának repedésein keresztül is. Fás szárú, lombhullató faj, akár 25–30 m magasra is megnőhet, sokan összekeverik az ecetfával. (az ecetfa 3-5 m magas, kis termetű fa). A bálványfa kérge szürkés színű, vesszői törékenyek, friss hajtásai zöldesek vagy vöröslőek, levelei akár 1 m hosszúságúra is megnőhetnek. A levelek mindkét oldalán mikroszkopikus méretű mirigyszőrök találhatóak, amelyek kellemetlen szagú illóolajat termelnek. A szél messzire sodorja lependék terméseit, ezáltal is könnyen terjed a faj.
Miért kell ellene védekezni? Mert nagyon agresszívan terjed, növelve a talaj nitrogénszintjét átalakítja az általa kolonizált területek növényközösségét, vagyis az őshonos növények növekedését gátolja, kiírtja maga körül a „konkurenciát”. Jelentős károkat okozhat a megjelenésével az erdőfelújítások, fafajcserés szerkezet-átalakítások során is. Teljes visszaszorítása – tekintettel a kiváló sarjadzóképességére – kizárólag mechanikai módszerek alkalmazásával nem lehetséges.
A mirigyes bálványfáról részletes útmutatás található az Országos Erdészeti Egyesület kiadványában a SOE EMK NTVI Egyetemi Tanársegédje Korda Márton cikkében.
