Vissza
A kistérség környezetvédelmi problémáiról beszélgettünk az ÉRDEKKÖR – Kistérségi Civil-Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum negyedik alkalmán. Sokakat érdekelt a téma, ismét közel 30-an osztottuk meg egymással a tapasztalatainkat a Pomázi Civil Házban.
A számos szempontot érintő téma felvezetését Újszászi Györgyi zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök, Szentendre Város Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Irodájának irodavezetője vállalta. A levegőszennyezés problémájáról Princz Ágoston, a Levegő Munkacsoport Tiszta Levegő Akciócsoportjának önkéntese beszélt röviden. Az térségünket körülölelő erdők és általában a zöldterületeink helyzetével kapcsolatos ismereteink bővítésében és a kérdéseink megválaszolásában Brandhuber Ádám, a Pilisi Parkerdő Zrt. Erdők a Közjóért Alapítványának igazgatója, Dr. Kézdy Pál erdőmérnök, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa és Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője segített az érdeklődőknek. Végül a térség ártereinek klímavédelemben játszott szerepéről Dr. Ádám Szilvia, az élő folyók szakértője, a WWF Közép- és Kelet-Európa és WWF Magyarország munkatársa, míg a tájökológiai jellemzőiről Dr. Malatinszky Ákos – természetvédelmi mérnök, tájökológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal.
Princz Ágostontól megtudtuk, hogy feltételezett levegőszennyezés esetén a Levegő Munkacsoport akkor tud lépni és segíteni, ha bejelentés történik. Nem a Facebook-on, hanem a levego@levego.hu e-mail címen. Csak ebben az esetben tudnak akkreditált méréseket végezni, amelyek eredményeire alapozva lehetséges eljárást indítani a feltételezett szennyezővel szemben. Ezt érdemes szem előtt tartani, amikor ilyen jellegű problémánk van.
A térségünket körbevevő erdőkkel kapcsolatosan azt tudtuk meg, hogy a Pilisi Parkerdő tevékenységei közé nem csak az erdőfenntartás, de a vadgazdálkodás és a fakitermelés is beletartozik. Állami tulajdonú erdőgazdálkodóként az állam nyereségességet és jelentős mértékű adóbefizetést vár tőlük. Ezeket a szempontokat kell tehát összeegyeztetniük a térségben élők rekreációs igényeivel, ami nem mindig könnyű. Mivel az örökerdő-gazdálkodás nem mindenhol valósítható meg, az erdők genetikai megújulása érdekében szükséges a mag eredetű állományfrissítés, amit kirándulóként „tarvágásként” érzékelünk. Ennek ellenére a Pilisi Parkerdő az éves erdőnövekményt sosem termeli ki.
A természetvédelmi érdekek érthetően sokszor szemben állnak a profitorientált gazdálkodói érdekekkel. De az ún. természetes erdőgazdálkodás terén a Pilisi Parkerdő így is kimagaslik az ország többi erdőgazdálkodói közül. Ez persze nem feltétlenül vigasztalja a természetvédőket, akik több fajból álló, az egészséges biodiverzitást biztosító örökerdőket szeretnének látni a Pilisben. Utóbbit azonban nem csak az erdőgazdálkodás volumene veszélyezteti, hanem azoknak az inváziós növényfajoknak (kisvirágú nenyúljhozzám, zöldjuhar, gyalogakác, japán keserűfű stb.) a terjedése is, amelyek egyre nagyon területeken foglalják el a fák életterét az erdeinkben.
Az erdeink mellett az élővizeink „szivacs” szerepe is egyre jobban felértékelődik a klíma megváltozásával. A fakitermelés ebből a szempontból azért hátrányos, mert a kivágott erdőfoltokon gyorsabban folyik le a víz, így a terület sokkal kevesebbet képes abból megtartani. A víz jelenléte nemcsak a klímaszabályozás miatt fontos, de az inváziós fajok terjedését is akadályozza. A Pomázi-sík vízjárta területén például (ami korábban – az ember alkotta árvízvédelmi töltés megépítése előtt – a Duna ártere volt) nem nőnek inváziós fajok. Ezek a mocsárrétek ahogy valaha, úgy ma is legelőként működnek, mert arra valók (nem szántóföldi művelésre és nem is beépítésre). A víz az időjárási viszonyoktól függően képes fűteni és hűteni is, így a klímaszabályozási funkcióján túl a szén-dioxid kibocsátási értékek ellensúlyozásában is komoly szerepe van.
A térség ökológiai jellemzőit nagyban befolyásolják az elmúlt évszázadok területhasználat-váltásai és azok következményei. A sok évszázados szőlőtermesztés (a filoxéra pusztítás következtében történő) megszűnésével például visszaállt a természetes táj (növényzet és állatvilág). A rendszerváltoztatás utáni fragmentáció következtében azonban megnőtt a kivett területek aránya, amelyet nagyarányú kiköltözés követett: beköltöztünk a természetbe és kiszorítottuk belőle a természetet. Tájidegen növényeket ültettünk (amelyek inváziós növényekként elfoglalták az erdeink egy részét, és a vadgazdálkodás érdekében olyan nem őshonos állatokat telepítettünk be, mint a muflon, amelynek jelenléte erős talaj- és erdőeróziós következményekkel jár. Ugyanakkor a külterületi kiskertek felhagyásával a visszaerdősülésnek is tanúi lehetünk.
Mit mindent tehetünk önkormányzati, intézményi és lakossági szinten a környezetünk védelmében?
Az önkormányzatok például előírhatják, hogy az új építésű házaknál kötelező legyen az esővízgyűjtés a tetőkről. Szorgalmazhatják az önfenntartó kerti ökoszisztémák kialakítását, amelyek megoldást nyújtanak a nyári szúnyoginvázió ellen is. Bevezethetik a „Tiszta udvar, rendes ház” mintájára (vagy inkább helyett) az „Önfenntartó kert” jutalmazását, ahol őshonos fafajok élnek, pázsit helyett magasra hagyott ősgyep van, madár és rovarbarát bozótossal, farakással és helyben komposztálással. Építési telekként való értékesítés helyett, helyi védettség alá vonhatják a megmaradt zöldterületeiket. Büntethetik a HÉSZ és a közösségi együttélés előírásainak megszegését (pl. mezőgazdasági területek illegális beépítése, zaj, hulladékégetés stb.).
Az önkormányzatok, intézmények és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek közösen szervezhetnek tudásátadási céllal eseményeket, rendezvényeket, például települési szabadegyetemet vagy vándorkonferenciát, amely településről településre járva gyűjti és adja tovább a jó gyakorlatokat, amit egy közös tudásbázisban mindenki számára elérhetővé is tesz.
A lakosok pedig az így szerzett információkat hasznosítva fenntartható, klímabarát, tájidegen növények helyett az őshonos növényzetet, pázsit helyett a fákat előnyben részesítő, locsolás helyett a vízmegtartásra fókuszáló kertek kialakításával tehetnek a legtöbbet a közvetlen környezetük élhetőbbé tételéért.
A téma óriási volt, egy-egy területét tudta csak felvillantani a fórum, így a környezetvédelem is azon területek közé tartozik, amelyeket a remélhetőleg hagyománnyá váló ÉRDEKKÖR – Kistérségi Civil-Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum jövőbeli alkalmain részleteiben is érdemes lesz majd újra és többször is körbejárni.
ÉRDEKKÖR – Kistérségi Civil-Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum
